Aki szerint Budapest csak nyüzsgés és betondzsungel, szerintem sose járt Budán, pláne nem a Budai hegység egyik túraútvonalán. Én elkacsintottam a Budai zöld UTOLSÓ szakaszára, és hmm, egészen meglepett.

Óbudán kezdtem a túrát, és egészen Nagykovácsiig tartott.

Nehéz igazából az ilyen utakról írni, mivel az a lényege egy túrának, hogy miközben megyünk milyen gondolataink születnek, esetleg ötleteink, vagy épp mire jövünk rá. Nekem egy új ötletem született, méghozzá Solymáron.

A kiinduló gondolat az volt, most már kell egy kocsma, és egy pohár sör. Jó, de nem lehet minden embert leszólítani, mocskosan és izzadtan, hogy bocsi merre van a legközelebbi krimó, viszont nem szokták véka alá rejteni, gondoltam, ha nem látunk egyet az útvonalon és minden kötél szakad, a templom közelében lennie kell.

És pontosan ott volt a Beatrix presszó, a templommal szemben. A pultos második mondata a kértek még valamit után, hogy csak nem túrából tévedtünk be. Mondom, dehogynem.

-Ó, ti is a Nagyszénás körön mentek? Néztem értetlenül, mert nem is hallottam róla, még.

-nem, mi Óbudáról keveredtünk ide, de megyünk is tovább.

-Hát nyáron itt rengetegen túráztak ezen a Nagyszénás körön, pedig júniusban indult, innen a művelődési háztól kell az elsőt lecsekkolni.

Álltam a sörömmel, néztem magam elé, hogy nemár, ilyenek vannak és én ezt most tudom meg?! Utána is néztem mi ennek a menete, igazából csak be kell nevezni, jelképes összeg a nevezési díj, regisztráláskor bejelöljük futva vagy túrázva teljesítjük, és a kis vagy a nagy kört.

Tehát elhatároztam, hogy a közeljövőben benevezek én is erre a túrára, viszont, ha nem indulok el a Budai zöldön, a mai napig nem tudok a Nagy szénás létezéséről. Tanulságot mindenki vonja le magának! :D